A csokol�d�fogyaszt�s eg�szs�gre gyakorolt hat�s�t a leg�jabb irodalmi adatok t�kr�ben.

�rta: Dr. Antal Magda f�oszt�lyvezet� f�orvos,
Fodor J�zsef Orsz�gos K�zeg�szs�g�gyi K�zpont - Orsz�gos �lelmez�s- �s T�pl�lkoz�studom�nyi Int�zete

A kaka�bab �rlem�ny m�zzel, f�szerekkel (van�lia, bors, fah�j) �s v�zzel k�sz�lt elegy�nek, a csokol�d�italnak fogyaszt�sa mintegy 3000 �vre tekint vissza. A maj�k �s az azt�kok kit�ntetett f�rfi tagjai, magas rang� �llami hivatalnokok, kiv�l� harcosok �s papok ihatt�k, a n�k ebb�l az italb�l nem r�szes�lhettek. A kaka�bab �rlem�nyt p�pes�tve �s kisz�r�tva lep�ny �s t�bla form�j�ban a hossz� utakon, h�bor�ban fogyasztott�k, mint nagy energia�rt�k� �lelmiszert. Eur�p�t az azt�kok ital�val Cort�s spanyol konkviszt�dor ismertette meg a 16. sz�zad elej�n. Kezdetben itt is az arisztokrat�k �lvezhett�k a csokol�d�ital illat�t, �z�t, de nagyon hamar egyre sz�lesebb k�rben terjedt el fogyaszt�sa. Hossz� id�n kereszt�l a csokol�d�t nemcsak nagy �lvezeti �rt�ke miatt, de mint panace�t, azaz minden bajra val� orvoss�got is sz�mon tartott�k (1). M�g a XVI. - XX. sz�zad k�z�tt is t�bb mint sz�z megbeteged�s gy�gy�t�s�ra javasolt�k. Els�dlegesen mint robor�l� szer j�tt sz�m�t�sba, �gy a legf�bb indik�ci�s ter�let a kimer�lt betegek idegrendszer�nek stimul�l�sa, a lesov�nyodott betegek felh�zlal�sa volt, de a vese �s a gyomor-b�lrendszer funkci�j�nak jav�t�sa �rdek�ben is el�szeretettel alkalmazt�k (2).
A csokol�d� t�pl�lkoz�s�lettani hat�s�val kapcsolatban mind a mai napig meglehet�sen sz�ls�s�ges n�zetek csapnak �ssze, egyesek szerint fogyaszt�sa elh�z�shoz vezet, m�g m�sok szerint szerepet j�tszik a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek megel�z�s�ben. A hitek �s t�vhitek eloszlat�sa �rdek�ben c�lszer� teh�t �ttekinteni a csokol�d�fogyaszt�s eg�szs�gre gyakorolt hat�s�t a leg�jabb irodalmi adatok t�kr�ben.
A kaka�babb�l ferment�l�s, sz�r�t�s, p�rk�l�s, �rl�s ut�n keletkez� kaka� massz�b�l pr�sel�ssel v�lasztj�k sz�t a kaka�vajat �s a kaka�port. Ezen �sszetev�k �s a hozz�adott ingrediensek (tej, cukor, magok, gy�m�lcs�k) ar�nya szabja meg a csokol�d� jelleg�t. A makronutriensek vonatkoz�s�ban az �tcsokol�d� 100 g-ja 57,1 g sz�nhidr�tot, 35,0 g zs�rt �s 4,5 g feh�rj�t tartalmaz, m�g a tejcsokol�d�ban ugyanezen �sszetev�kb�l 52,8 g, 34,1 g, 9,3 g van (3). Megeml�tend� m�g, hogy a csokol�d� �ze, zamata a benne l�v� mintegy 400 aromaanyagnak k�sz�nhet� (4). Nem elhanyagolhat� a kaka�por �s csokol�d� �sv�nyianyag-tartalma sem (t�bl�zat).

A csokol�d�fogyaszt�s elh�z�shoz vezet?

A csokol�d� energia�rt�k�t �tlagosan 575 kcal/100 g-ra tehetj�k, s ennek mintegy 54 %-a zs�rb�l, �s 38 %-a sz�nhidr�tb�l sz�rmazik. �gy jogosan mer�l fel, hogy a csokol�d� h�zlal. Az egy f�re jut� �vi csokol�d�fogyaszt�s az USA-ban 4,6 kg, m�g Hollandi�ban 7,7 kg. Ugyanakkor az elh�zottak ar�nya az USA-ban 20 %-ra Hollandi�ban 8,4 %-ra volt tehet�. Sz�m�t�sok szerint az USA-ban a csokol�d�b�l sz�rmaz� energia, az �ssz-energiabevitel 0,7-3,4%-a (4, 5, 6). Ezek az adatok nem t�masztj�k al� azt a n�zetet, hogy a csokol�d�fogyaszt�st az elh�z�s egyik oki t�nyez�j�nek kell tekinteni. �gy nyugodt lelkiismerettel ki lehet jelenteni, hogy egy kiegyens�lyozott �trend mellett egy szelet csokol�d� ( 25-30 g) biztosan nem vezet elh�z�shoz. Ezt t�masztj�k al� azok a megfigyel�sek is, melyek szerint nem volt k�l�nbs�g az elh�zottak �s a sov�nyak csokol�d� fogyaszt�sa k�z�tt (7, 8).

A csokol�d� �s a sz�v- �rrendszeri megbeteged�sek

A kaka�vaj zs�rsav-�sszet�tele �s a sz�rum lipidek
A csokol�d�ban l�v� kaka�vaj mintegy 35% sztearinsavat, 35% olajsavat �s 25% palmitinsavat �s jelent�s mennyis�g� -tokoferolt tartalmaz. Sz�mos vizsg�lat igazolja, hogy az olajsav nem befoly�solja, vagy ink�bb cs�kkenti a plazma koleszterinszintet, m�g a sztearinsav semleges hat�s� a v�r koleszterinszintj�re. Ez ut�bbit azzal magyar�zz�k, hogy a sztearinsav nem a lipoproteinekbe, hanem a sejtmembr�nok integrit�s�t biztos�t� foszfolipidekbe �p�l be. M�s vizsg�latok azt igazolt�k, hogy a csokol�d�fogyaszt�s nem n�veli a sz�rum LDL-koleszterinszintet, s mi t�bb, n�veli a sz�rum HDL-koleszterintartalm�t (9, 10). �jabb vizsg�latok azt is kimutatt�k, hogy a sztearinsav el�ny�sen befoly�solja a thrombog�n �s atherog�n rizik� faktorokat: jelenl�t�ben cs�kkent a thrombocit�k �tlagos t�rfogata, az FVII v�ralvad�si faktor aktivit�sa, cs�kkent a thrombocit�k aggreg�ci�ja, �gy a v�rr�g k�pz�d�s kock�zata �s a sz�rum �ssz-koleszterin �s LDL-koleszterin koncentr�ci�ja (11).

Polifenolok �s az �relmeszesed�s
Az �rlumen besz�k�l�se �s/vagy thrombotikus elz�r�d�sa az �rfalba t�rt�n� lipid lerak�d�s, sejt prolifer�ci� �s reakt�v gyullad�sos folyamat k�vetkezm�nye. A pathomechanizmusban a lipid peroxid�ci�, a v�rlemezk�k kicsap�d�sa �s k�ros immunfolyamatok egyar�nt kimutathat�ak. Az art�ri�k k�rosod�s�ban kulcs szerepet j�tszik a szubendotelialis t�rbe beker�lt LDL-koleszterin oxidat�v k�rosod�sa. In vitro �s in vivo vizsg�latokkal igazolt�k, hogy a polifenolokban gazdag �lelmiszerek (v�r�sbor, gr�n�talma) jelent�s m�rt�kben g�tolj�k az LDL oxid�ci�j�t (12).
Az ut�bbi �vek nagy felfedez�se, hogy a kaka� gazdag polifenol forr�s. A polifenolok antioxid�ns hat�s� vegy�letek (13). T�bb, mint 4000 k�pvisel�j�k k�z�l a csokol�d�ban a t�bb molekul�b�l �ll� igen hat�kony antioxid�ns tulajdons�ggal rendelkez� procianidin van. Jellemz�, hogy m�g egy adag csokol�d� �tlagosan 165 mg procianidint tartalmaz, addig a v�r�sborban 22 mg van (14).
�jabb vizsg�latok pedig bebizony�tott�k, hogy 22 g kaka�por �s 16 g feketecsokol�d� egy�ttes fogyaszt�sa eset�n, ami megfelelt napi 466 mg procianidin bevitel�nek, eg�szs�ges feln�ttekben cs�kkent az LDL-koleszterin oxid�ci�ja, n�tt a sz�rum �ssz-antioxid�ns kapacit�sa �s HDL-koleszterin szintje (15).
A s�r�lt �rendothel, a thrombocita aktiv�ci� �s aggreg�ci�, az art�ri�s tromb�zis f� meghat�roz�i. Hum�n vizsg�lattal igazolt�k (16, 17), hogy a polifenolokban gazdag kaka� g�tolja a thrombocita aktiv�ci�t �s megny�jtja a v�ralvad�s idej�t. Egyes vizsg�latok arra utalnak, hogy a kaka�ban l�v� procianidinek el�seg�tik az endotelium dependens relax�l� faktor k�pz�d�s�t, ami elengedhetetlen eleme az �rfal ellazul�s�nak (18). A procianidinek minden val�sz�n�s�ggel hat�ssal vannak az immunfunkci�kra is a citokink�pz�s modul�ci�ja r�v�n (19).

A csokol�d� �lelmiszer, vagy drog?
A csokol�d�ban az ismertetett t�panyagokon k�v�l t�bb farmakol�giailag akt�v komponens is van (20). Ezek k�z�l megeml�tj�k a biog�n aminok csoportj�ba tartoz� tiramint �s feniletilamint (PEA). A PEA a hangulat szab�lyoz�s�ban vesz r�szt, hi�ny�ban depresszi�s t�netek l�pnek fel. A csokol�d� 0,4-6,6 g/g PEA-t tartalmaz, s n�h�ny szakember szerint a csokol�d� ut�ni s�v�rg�s, illetve annak elfogyaszt�sa �ppen a PEA koncentr�ci� szinten tart�s�t szolg�lja a kellemes k�z�rzet fenntart�sa �rdek�ben. Ezt a felt�telez�st azonban az objekt�v t�nyek nem t�masztj�k al�: 1.) a sajtok, kolb�szf�l�k is tartalmaznak PEA-t, m�g sincs ir�nyukba ilyen fok� s�v�rg�s; 2.) a PEA felez�si ideje 5-10 perc, ilyen f�l�let id� mellett ez a mennyis�g nem fejtheti ki hat�s�t a k�zponti idegrendszerre. A csokol�d�ban ugyancsak megtal�lhat� a metilxantinok csoportj�ba tartoz� koffein �s teobromin. Egy szelet tejcsokol�d� ( 45 g) 10 mg koffeint �s kb. 92 mg teobromint tartalmaz, ugyanakkor egy cs�sze k�v� koffeintartalma 80-100 mg k�r�l van, m�g teobromintartalma gyakorlatilag nulla. Miut�n a csokol�d� fogyaszt�sakor a benne l�v� teobromin mennyis�ge csup�n enyhe koffein-szer� hat�st okoz, �gy a csokol�d� a koffeinnel egy�tt sem rendelkezik egy cs�sze k�v�nak megfelel� �l�nk�t� hat�ssal. A csokol�d� tartalmaz m�g �gynevezett cannabinoid-szer� zs�rsavakat. Ezek a zs�rsavak az agy aktiv�lt cannabinoid receptoraihoz k�t�dve psychoakt�v hat�st fejtenek ki, �s t�bbek k�z�tt euf�ri�hoz vezetnek. A csokol�d�ban tal�lhat� cannabinoid-szer� zs�rsavak mennyis�ge azonban nem �ri el azt a koncentr�ci�t, hogy egy emelkedett hangulatot v�ltson ki.
A csokol�d� "�ngy�gy�t� hat�s�t" is le�rt�k. Nevezetesen megfigyelt�k, hogy az �gynevezett premenstru�lis szindr�m�ban a n�k fokozott csokol�d� �hs�gr�l sz�moltak be. Ennek h�tter�ben a stressz induk�lt magn�ziumhi�nyt v�lik felfedezni, amikor is n� a magn�zium �r�t�se, cs�kken a felsz�v�d�sa. A magn�ziumhi�ny a k�zponti idegrendszerben a dopaminszint cs�kken�s�hez vezet. A dopamin, mint neurotranszmitter az euf�ria �s a j� k�z�rzet szign�lj�t k�zvet�ti. A csokol�d� ebben az esetben mint gazdag magn�ziumforr�s a magn�zium egyens�lyt h�vatott helyre�ll�tani.

�sszegezve jelen tud�sunkat, a csokol�d�r�l biztons�ggal �ll�that�, hogy az eg�szs�ges �trendbe beiktatva m�rt�kletes fogyaszt�sa nem hordoz vesz�lyt. A j�v� kutat�sai fogj�k eld�nteni, hogy a csokol�d�ban l�v� polifenolok hozz�j�rulhatnak-e a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek primer prevenci�j�hoz.