A sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek a fejlett orsz�gokban a vezet� hal�lokok k�z� tartoznak. A hazai eg�szs�g�gyi mutat�k, mint pl. a sz�let�skor v�rhat� �lettartam, vagy a sz�v- �s �rrendszeri betegs�g okozta korai hal�loz�s nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban igen kedvez�tlenek.

E betegs�gekre hajlamos�t� faktorok k�z�l sz�mos az �letm�ddal f�gg �ssze, p�ld�ul az elh�z�s, a cukorbetegs�g, a magas v�rnyom�s, vagy zs�ranyagcsere-zavarok. Az �letm�dbeli t�nyez�k k�z�l kiemelend� az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s �s a rendszeres testmozg�s. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) becsl�se szerint a fizikai aktivit�s hi�nya �vente mintegy 2 milli� hal�lesethez vezet. �gy t�nik, hogy a daganatos betegs�gek egyharmada megel�zhet� lenne eg�szs�ges t�pl�lkoz�ssal, a megfelel� tests�ly meg�rz�s�vel �s egy �leten �t tart� akt�v �letm�d fenntart�s�val. Az eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�s, a fizikai aktivit�s hi�nya �s a doh�nyz�s tehet� felel�ss� a korai koszor��r-betegs�gek 80 sz�zal�k�nak kialakul�s��rt. K�l�nb�z� orsz�gokban, mint K�na, Finnorsz�g, vagy az USA, v�gzett tanulm�nyok a azt bizony�tott�k, hogy m�r egy relat�ve kis m�rt�k� �letm�dv�ltoz�s is elegend� a 2-es t�pus� cukorbetegs�g csaknem 60 %-�nak megel�z�s�hez.

A fizikai aktivit�s kedvez� hat�sait r�szben k�zvetlen�l, r�szben k�zvetett m�don fejti ki; cs�kkentheti a fiatalok agresszivit�s�t, el�seg�ti a doh�nyz�s- �s drogmentes �letm�dot. A gyermekkori rendszeres testmozg�s biztos�tja a n�veked�s �s a fejl�d�s optim�lis szintj�nek el�r�s�t, a lelki-, testi eg�szs�get, a feln�ttkori kr�nikus betegs�gek, �gy a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek mellett a mozg�sszervi betegs�gek kock�zat�nak cs�kkent�s�t. Nem elhanyagolhat� az sem, hogy gyermekkorban teremtj�k meg a k�s�bbi mozg�si szok�sokat, azaz ekkor alapozhatjuk meg az egy �leten �t fenntarthat� akt�v �letm�dot.

A hazai statisztikai adatok szerint csak az �ltal�nos iskol�s gyermekek egyharmada v�gez rendszeres testmozg�st. Az eg�sz vil�gon megfigyelhet� tendencia, hogy serd�l�kort�l kezd�d�en az akt�v gyermekek ar�nya jelent�sen lecs�kken. Ugyanakkor a teljes fizikai inaktivit�ssal j�r� t�v�n�z�sre, video- �s sz�m�t�g�pes j�t�kokra ford�tott id� napi 3 - 3,5 �ra. Egy amerikai vizsg�lat adatai szerint az elh�z�s val�sz�n�s�ge minden t�v�n�z�sre ford�tott �r�val 2 %-kal n�. Iskolaeg�szs�g�gyi adataink is j�l t�kr�zik a fiatalok inakt�v �letm�dj�nak k�vetkezm�nyeit. Kimutatt�k, hogy �vr�l-�vre n� az elh�zott gyermekek ar�nya, �s mozg�sszervi elv�ltoz�sok gyakoris�ga is. Tekintettel arra, hogy a gyermek- �s serd�l� kor�ak mozg�sszeg�ny �letm�dj�nak terjed�se vil�gjelens�g, a nemr�giben Budapesten megrendezett Sportorvos Vil�gkongresszus egyik kiemelt szimp�zium�nak is ez volt a t�m�ja. A szimp�ziumon a megh�vott el�ad�k (Steven N. Blair (USA, Dallas, Cooper Institute), Neil Amstrong, UK, Exeter Egyetem, Williem van Mechelen, Hollandia) �s a Nemzetk�zi Sportorvos T�rsas�g (FIMS) egy felh�v�st int�zett a vil�g k�zv�lem�nye fel�.