A "f�ves" �t vesz�lyei

T�nyek �s t�vhitek a marihu�na hat�s�r�l

F�nymikroszk�pos felv�tel CB1-receptor elleni antitesttel immunfestett metszetr�l a patk�nyagyk�regb�l. Valamennyi k�rgi r�tegben s�r� fonatot alkotnak a CB1-tartalm�, er�s fest�d�st mutat� idegrostok, melyekr�l igazoltuk, hogy a kolecisztokinin-tartalm� g�tl� idegsejtek axonjai. A legs�r�bb axonfelh�ket a IV. �s a VI. r�tegben l�thatjuk, melyek az �rz�kszervi inform�ci�t fogadj�k talamikus �tkapcsol�s ut�n. Sk�la = 100 mm

K�zel �tezer �ve ismeri az emberis�g az indiai vadkenderben rejl� anyagok viselked�sre �s egyes betegs�gekre gyakorolt jellegzetes hat�s�t. Napjainkban az indiai vadkenderb�l k�sz�lt marihu�na (kannabisz) a legnagyobb mennyis�gben fogyasztott tudatm�dos�t� anyag vil�gszerte. Az Eur�pai Drog- �s Drogszenved�ly Monitoring K�zpont (EMCDDA) legfrissebb jelent�se szerint Nyugat-Eur�pa minden tizedik feln�tt lak�ja rendszeresen fogyaszt marihu�n�t, de ez az ar�ny n�h�ny orsz�gban (pl. Hollandia, Franciaorsz�g) ak�r 20-25%-os is lehet! A vadkender n�pszer�s�g�t f�leg viszonylagos biztons�g�nak k�sz�nheti, mivel m�s k�b�t�szerekkel ellent�tben nincs olyan d�zisa, amely r�vid t�von az �letre vesz�lyes lenne, �s mert tart�s haszn�lat�val kapcsolatban az a t�vhit terjedt el, hogy nem okoz f�gg�s�get. A pszichoakt�v hat�sok mellett a kannabisznak sz�mos, a modern orvostudom�ny sz�m�ra �g�retes tulajdons�ga is van. F�leg f�jdalomcsillap�t�, v�rnyom�scs�kkent� �s l�gutakat t�g�t� hat�sa miatt vett�k fontol�ra gy�gy�szati alkalmaz�s�t, de leg�jabban az anorexia nervosa (idegrendszeri eredet� �tv�gytalans�g) �s a szorong�s is �g�retes c�lpontoknak bizonyultak. Ma a modern gy�gyszerkutat�s c�lzott k�s�rleti tesztekkel azonos�tja a kannabinoidokhoz hasonl� vegy�leteket, melyeknek mind hum�n, mind �llatk�s�rletekben egys�gesen n�gy jellegzetes hat�suk van (�n. tetr�d teszt): cs�kkentik a spont�n motoros aktivit�st �s a testh�m�rs�kletet, valamint f�jdalomcsillap�t�st �s katalepszi�t (merevs�get) v�ltanak ki. Ezenfel�l jellegzetess�g�k, hogy megzavarj�k a mozg�skoordin�ci�t, a tanul�st �s megakad�lyozz�k az �sszpontos�t�st, fokozz�k a t�pl�l�kfelv�telt �s g�tolj�k a szorong�st [1].

A kilencvenes �vek elej�ig szinte semmit sem tudtunk az indiai vadkenderr�l �s a benne tal�lhat� k�miai anyagok hat�smechanizmus�r�l. 1963-ban Mechoulam izraeli professzornak siker�lt meg�llap�tania a k�miai szerkezet�t a n�v�nyben megtal�lhat� t�bb mint hatvanf�le alkaloida k�z�l annak az egynek, amely a viselked�si hat�sok t�lnyom� r�sz��rt felel�s [2]. Err�l a delta⁹-tetrahidrocannabinolnak (THC) nevezett, lipidold�kony vegy�letr�l sok�ig azt hitt�k, hogy hat�s�t hidrof�b tulajdons�gai miatt a sejtmembr�nokba val� be�p�l�s�vel �s a membr�n permeabilit�s�nak megv�ltoztat�s�val �ri el. Ezzel a te�ri�val szemben Howlett �s csoportja 1988-ban kimutatta, hogy agyb�l izol�lt membr�nokon specifikusan, nagy affinit�ssal k�t�dik egy, a THC-hez k�miailag hasonl� anyag, ezzel igazolva egy specifikus kannabinoidreceptor l�tez�s�t az agyban [3]. Ett�l kezdve a kannabinoidkutat�s robban�sszer� fejl�d�sen ment kereszt�l, hasonl�an az opi�tok (morfinszer� anyagok) kutat�s�ban t�z �vvel kor�bban lej�tsz�dott forradalomhoz.

Az els� nagy m�rf�ldk� a kannabinoidreceptorok (CB1 �s CB2) g�njeinek felfedez�se volt a kilencvenes �vek elej�n [4, 5]. A CB1-receptor els�sorban a k�zponti idegrendszerben tal�lhat�, de n�h�ny egy�b sz�vetben is el�fordul (pl. here, epevezet�k). A CB2-receptorokat eddig csak az immunrendszer elemeiben mutatt�k ki. A m�sik nagy m�rf�ldk� a kannabinoidreceptorok endog�n (az agy �ltal termelt) ligandumainak (specifikus hat�anyagainak), az endokannabinoidoknak az azonos�t�sa volt, melyek k�z�l eddig kett�r�l - az anandamidr�l (arachidonil etanolamin) �s a 2-arachidonil-glicerolr�l - rendelkez�nk pontosabb inform�ci�kkal [6,7]. Ma m�r mindk�t anyag szint�zis�nek �s leboml�s�nak �tvonalait ismerj�k, valamint a folyamatokban r�szt vev� enzimek j� r�sz�t is [1].