Az �svil�g Az ember eredete �s bi�l�giai fejl�d�se Az ember eredete m�g mindig nem lez�rt k�rd�s,mert ismereteink hi�nyosak �s ellentmond�sosak a t�rgyk�rben. Aa f�eml�s�k csoportj�ba tartozunk a csimp�nz, gorilla �s az or�ngut�ng a legk�zelebbi rokonunk, de a t�bbi majom fajt�t�l sem �llunk t�l t�vol. M�gsem valamelyik majom fajt�l sz�rmazunk, hanem majomszer�, de a mai majmokn�l is fejletlenebb l�nyekt�l. Ez a l�ny viszont sokkal jobban hasonl�tott hozz�nk, mint a szint�n t�le sz�rmaz� majmokhoz. ugyanis k�t l�bon j�r� (X-l�b� �s nem O l�b� l�ny volt.) Min�l t�bb lelet ker�l el� ann�l r�gebbi emberel�dr�l der�l ki, hogy ink�bb emberi �s nem majomszer� a genetikailag egy�rtelm� rokons�g ellen�re. A tudom�ny jelenlegi �ll�sa szerint nem az ember sz�rmazik a majmokt�l, hanem a majmok sz�rmaznak az embert�l, emberszer� l�nyt�l. T�vhit�nk, mely szerint mi magasabb rend� l�nyek voln�nk a modern tudom�ny pr�b�j�t nem �llja ki. Kor�bban azt hitt�k mindent tiszt�zott Darwin munk�ss�ga, ma m�r tudjuk, hogy csak az evoluci� folyamat�nak bizonyos r�szleteit ismerhette fel, de t�volr�l sem mindent. ( F�gyelem ezzel kevesen �rtenek egyet!) A v�letlen spont�n evoluci�t olyan er�k is befoly�solj�k, melyek l�tez�s�r�l sem tudhatott. Darwin kor�ban alkult ki a genetika, aminek sok t�rv�ny�t felismert�k, de m�g ismeretlen volt el�tt�k DNS, ez�ltal a folyamat mechanizmusa. A mik�nt fejl�dik az �l�vil�g k�rd�sre m�r j� v�laszokat adtak, de a mi�rtre nem tudtak felelni..

A majom f�l�k �s az emberf�l�k k�z�s �se: Az eml�s�k t�bb� kev�sb� "antropomorfok". Az eml�s�k k�z�l b�rmenyire is furcsa, �pp a f�eml�s�k (ember, csimp�nz, gorilla ,or�ngut�ng) �llnak a legk�zelebb az eml�s�k k�z�s �s�hez, amely kicsiny termet� minden v�gtagj�n �t �jjal rendelkez�, mindenev� fogazat� l�ny volt. Bel�le fejl�dtek ki a k�l�nb�z� eml�s fajok a f�ldt�rt�neti �jkor >>> Kainozoikum >>>folyam�n. A dinoszaruszok kipuszul�s�t okoz�, 65 milli� �vvel ezel�tti kozmikus katasztrof�t az apr� termet�, �s nem t�ls�gosan specializ�l�dott form�k �lt�k t�l. Ezek a kism�ret� l�nyek k�nnyebben tal�ltak maguknak �lelemet r�videbb volt a szaporod�si ciklusuk, mint az �ri�sok�, �s k�nnyebben el tudtak rejt�zni. A t�l�l�k eredete bizonytalan, sz�rmazhatnak korai eml�szer� h�l�kb�l, vagy kistermet� dinoszauroszokb�l, amelyek szint�n meleg v�r� fejlett kerig�s� �latok voltak, �s sokuk felteht�leg elenvensz�l� is. Esetleg az is elk�pzelhet�, hogy az eml�scsoportoknak k�l�nb�z�, de egym�shoz hasonl� �sei voltak. Ennek az ismeretlen id�nek a hangulat�t id�z�zi a Land Before Time c�m� film zen�je. A b�lna, delfin, f�ka, rozm�r, kutya, r�ka, macska s�t a denev�r �se is egym�shoz �s az emberek �s�hez is nagyon k�zeli forma volt, �s mind k�z�l az ember �s a k�l�nf�le majomf�l�k hasonl�tanak a legjobban ehhez az antropomorf �sh�z.

A korai emberel�d�kre vonatkoz� leletek is nagyon h�zagosak: A legr�gibb m�r majomszer� forma az egyiptomi majom a Aegyptopithecus, mintegy 28 milli� �ve n�pesitette be Afrik�t �s Eur�zsi�t. Ekkor amerikai kontinens m�r elk�l�n�lt Eur�p�t�l, �s az �vil�gi majmok fejl�d�se elv�lt az �jvil�gi majmok�t�l. 18 milli� �ve jelent meg a proconsul, amely az ember �s az emberszab�s� majmok k�z�s �s�nek tekinthet�. Kor�bban azt felt�telezt�k, hogy az emberf�l�k �s a majomf�l�k fejl�d�se 15 milli� �ve v�lt kett� a sivapithecus/ramapithecus sz�tv�l�s�val, de a genetikai vizsg�latok bebizony�tot�k, hogy az emberekhez vezet� fejl�d�si vonal csak, mintegy 5 milli� �ve v�lt el a csimp�nz�t�l, �s 10 milli� �ve a gorill��t�l. Ebbe a fejl�d�si sorba tartozik a rudab�ny�n tal�lt �sember lelelt a 10-12 milli� �ve �lt rudapithecus is, ami 6-7 milli� �ve teljesen elt�nt. Ez a l�ny sem tekinthet� teh�t az emberf�l�k �s a csimp�nzok k�z�s �s�nek. Egyszer�en nincs el�g lelet a k�z�s �s megtal�l�s�hoz.

Ez alapj�n arra lehet k�vetkeztetni,hogy m�g a t�bbi eml�sfaj egyre v�ltozatosab alak� �lettereket h�d�tott meg, addig az ember el�d�k megmaradtak �serdei �s a szavannai k�rnyezet hat�r�n �l� fajnak,�s b�r a fejl�d�s t�bbsz�r kett� �gazott a k�tl�bon j�r� szavanai forma �s az �serdei fel�, v�g�l is csak az 5 milli� �vvel ezel�tti elk�l�n�l�s volt a sikeres. Ekkor k�l�n�ltek el a csimp�nzok �s az austral�picthecusok �sei. A csimp�nzok sikeresen megh�d�tott�k az �serd�t, az australopithecusok pedig v�gk�pp a szavann�ra szorultak. Azaz nem az �serdei l�nyekt�l sz�rmazunk, hanem sokkal k�s�bb v�lt sz�t az evoluci� emberhez vezet� �tj�t�l a majmok fejl�d�si vonala. A Csimp�nzhoz sokkal k�zelebb �ll az ember, mint az or�ngut�nghoz. Ez igaz sajnos abban a tekintetben is, hogy a csimp�nz az ember ut�n a legv�rengz�bb l�ny, ahogy az ember is k�pes r� a csimp�nzok is k�pesek egym�s k�z�tt, a m�sik csoport teljes kiirt�s�val v�gz�d� h�bor�kat vivni, k�pesek egym�st is meg�lni. 5 milli� �ve m�g ugyan �gy �lt�nk, mint �k... Legk�zelebi rokonunk a csimp�nz:

Egy nagyobb csimp�nzcsapat k�pes el�zni ak�r nagytest� ragadoz�kat is. A sokkal f�lelmetesebb k�lsej� gorilla csak akkor t�mad, ha saj�t mag�t vagy csal�dj�t vesz�lyben �rzi, egy�bk�nt b�k�s n�v�nyev�, m�g a csimp�nz, ha hozz�jut szivesen fogyaszt h�st, kisebb majomf�l�kre szokott vad�szni.

Az elk�l�n�s helye, �s okai: Az emberi faj �shaz�ja Kelet-Afrika vadonja volt. Ez a f�ld tektonikailag mai is a legaktivabb z�n�ja,ahol Afrika keleti szarva leszakad�ban van a kontinenst�l. Itt a gyorsan v�ltoz� domborzat �s �ghajlat az �serd� �s a szavana kiterjed�s�t megv�ltoztatta. K�l�n�sen dr�maiv� az �ghajlat v�ltoz�sok 5 milli� �vvel ezel�tt a f�ldt�rt�neti plioc�n korban v�ltak mikor feler�s�d�tt az eljegesed�shez vezet� leh�l�s, amely az �ghajlat sz�rad�s�t is eredm�nyezte. Ebben az id�ben m�r �ri�s test� n�v�nyev� �llatokat, elef�ntok �seit is megtal�lhatjuk, akik kim�letlen�l le tudj�k tarolni az �serd�t �s egyik napr�l a m�sikra pusztas�gg� tudj�k azt tenni. Enek k�vetket�ben sok majomembercsapat szorult ki az �serd�b�l,�s k�nyszer�lt a szavanai �lethez val� alkalmazkod�sra. Ez a felemelkesked�s k�nyszer�t hozta mag�val, �s a j�r�s funkci�ban egyre al�rendeltebb k�z felszabadul�s�t a szersz�mok k�szit�sre �s eszk�zhaszn�latra. Az ember�s�k fejl�d�se szempontj�b�l kulcsfontoss�g� volt az hogy mindenev� l�nyek voltak, ami a v�ltozatos t�pl�l�kforr�sokhoz val� alkalmazkod�s k�pess�g�t szolg�ltatta, �s az �lelem megszerz�s�t egy�tt�ll� csapatok k�z�s tev�kenys�ge biztos�totta. A k�z�s �lelemszerz� tev�kenys�g, a majomhorda l�tform�ja el�seg�tette a kommunik�ci� fejl�d�s�t, ez�ltal a tudat �s a gondolkod�s fejl�d�s�t. Az evoluci�ban - mely t�m�val k�l�n CD- fog foglalkozni - mindig a v�letlen mut�ci�k az evoluci�s hajt�motorok ir�ny�ban tudnak �rv�nyes�lni. Azaz egy mut�ci� akkor marad fenn, ha a l�ny fejl�d�se egy adott ir�nyban kedvez�, azaz az evol�ci�s hajt�motoroknak megfelel� ir�ny� v�ltoz�sok mennek v�gbe.

Az emberi evoluci� felgyorsul�sa, �s meg�ll�sa: Australopithecus - d�li majom Az ut�ls� 65 milli� �v �ghajlati v�ltoz�sai az evoluci�t felgyors�tott�k, �s a szavann�k majomszer� l�nyeinek fejl�d�s�t �rtelmes l�ny kialalkul�s�nak ir�ny�ba terelt�k. Az els� teljesen felegyenesedett l�ny a kb 4-2 milli� �vvel ezel�tt megjelent Australopithecus - d�li majom m�r egy eljegesedett f�ld�n �lt ahol m�g az eddigin�l is gyakoribb �s gyorsabb �ghajlat v�ltoz�sokkal kellett megbirkoznia. Az ut�ls� 2 milli� �vben, amit pleisztoc�nnak, j�gkorszaknak nevez�nk, 100 ezer �v id�tartam� jeges �s 10-12 ezer �v id�tartam� enyh�bb peri�dusok v�ltogatt�k egym�st. A biol�giai fejl�d�st ez m�g ink�bb felgyors�totta. Megjelenek a homo erectus k�l�nf�le v�ltozatai a j�vai el�ember �s pekingi �sember. Ezeket r�gebben k�l�n �ll� fajoknak tekintett�k, de miut�n olyan sok az �tmeneti forma, hogy ma m�r biztosak lehet�nk benne ezek a v�ltozatok egym�ssal �s vel�nk �s a neanderv�lgyivel is azonos fajt jelentenek.

A homo erectus A mai ember �lete 12 ezer �ve m�g nem sokban k�l�nb�z�tt az 1900 000 �vvel ezel�tt �lt n�l�n�l testileg fejletlenebb 750 cm3 agyt�fogat� el�dj�nek az �let�t�l. A homo erectus kopny�j�nak m�rete 750-1200 cm3 k�z�tt v�ltozik, �s a mai emberek k�z�tt is �lnek ilyen kis koponyam�ret� emberek. 12 ezer �ve m�g kiszolg�tatottak voltunk a term�szet er�inek, most pedig a term�szetet fenyegetj�k, �s elfelejtett�k, hogy mi is a r�szei vagyunk. Ezt az�rt fontos tudnunk mert a fajunk t�rt�net�nek nagy r�sz�t f�l�llati l�tben t�lt�tte, �s csak az ut�ls� 10-12 ezer �v ami emberi �letnek nevezhet�. Nagyon kis id�beli t�vols�g v�laszt el benn�nket az �llatvil�gt�l, mik�zben m�r csillagokba tartunk!

300 ezer �vvel ezel�tt megjelenik a neanderv�lgyi ember - a homo sapiens neandertalhensis A neanderv�lgyi Mir�l ismerhet� fel a neanderv�lgyi ember? Mivel a feh�r (kauk�zusi) emberfajta �s a neanderv�lgyi 50.000 �vig egy id�ben �s egy helyen �lt (Eur�p�ban �s �zsi�ban), ez�rt a k�t t�pus �ssze is keveredhetet. Legtipikusab atavisztikus(�si) jegy a sz�r�s b�r, de m�s tulajdons�gok is el� szoktak j�nni. Arnold Schwarzeneger m�ret� emberek, nagy lapitot orr,csapott �llal. A koponyam�rete m�g a mi�nkn�l is nagyob volt.1600-2000cm3. Igazi csucsragadozok voltak.Sokkal okosabb m�g a mai ember sem volt n�luk. A hord�k �letm�dj�r�l azt szokt�k hib�san felt�telezni,hogy a f�rfak vad�sztak a n�k �s a gyerekek pedig gy�jt�getek.Van olyan elk�pzel�s is mely szerint a f�rfiak k�l�n v�ndoroltak �s id�nk�nt tal�lkoztak a n�kkel szaporodni. Az ehhez hasonl� n�zetek minden alapot n�lk�l�znek. A hord�k �lland� mozg�sban voltak,ez t�bb�-kev�sb� peiodikus volt, de a f�rfiak soha nem t�volodhatak el nagyobb t�vols�gra el a n�kt�l. A gy�jt�get�st �s a vad�szatot is egy�tt v�gezt�k, hogy meg tudj�k v�deni a n�ket �s a gyereket. A f�rfiak f� feladata a horda v�delme,�s a n�k� pedig a kicsik gondoz�sa volt. A munka megoszt�sa kezdetleges volt, az csak a neolitikus korban alakult ki. Ebben a korban m�r nemcsak Afrik�ban �lnek �semberek, s�t els�sorban nem ott terjed el, hanem a hidegebb �ghajlat� �szakibb vid�keken. Testm�retei k�zt�k az agyt�rfogata is meghaladja a mai ember testm�ret�t. Szemben a homo erectusok 150-160 cm-es magass�g�val, 1050 cm3-es agyt�rfogat�val, neanderv�lgyikek 2 m-es �ri�sok, 2000 cm3-t is el�r� agy t�rfogat jellemzi �ket. A mai ember hozz� k�pest egy v�zna l�ny, nem k�zvetlen �seink, ugyanis az evoluci� nem tud visszafordulni - m�g fajon bel�l sem. A neanderv�lgyi azonban tov�bb sem tudott fejl�dni,ugyanis elvesztette fejl�d�s�nek evoluci�s mozgat� motorjait, miut�n abszolut cs�csragad�z�v� v�lt. Fizikailag a mai embern�l sokkal er�sebb l�ny volt, b�r nem t�ls�gosan �rtelmes. Feltehet�leg besz�de nem volt tagolt, mint a mai ember�, de halottait temette, �s barlangjaiban var�zsl�si c�llal barlangrajzokat k�sz�tett. Az�rt nem volt m�r �rtelme tov�bb fejl�dnie, mert a leger�sebb l�nny� v�lt a term�szetben. M�g a f�lelmetes ragadoz�t, a barlangi medv�t is siker�lt ki�rtania. A neanderv�lgyihez vezet� fejl�d�si uton t�l er�s volt a testi er� n�veked�s�nek motorja �s t�l gyenge a szellemi k�pess�gek�.

Az evoluci� nagy ugr�sa a mai ember: A hom� Sapiens Sapiens felemelked�se. 100-ezer �vvel ezel�tt t�pl�l�kban gazdag �szaki r�sz�t az �vil�gnak, Eur�p�t �s �zsi�t a neanderv�lgyi �ri�sok uralt�k. 2-m magasak rendk�v�l er�s fizikumiak hoz�juk k�pest az �let�ket Afrik�ban tenget� homo erectus-ok v�zna t�rp�k voltak. A mai Kalah�ri sivatag vid�k�r�l sz�rmazik a homo erectus-ok k�z�l kiemelked� �j embert�pus a mai ember. Mi nem vagyunk olyan er�sek, mint a neanderv�lgyiek voltak. Az agyunk m�rete 1350-cm3 is kissebb a neaderv�lgyi�, ami 1600-2000 cm3. M�gis mi sokal alkalmaszkod�k�pesek bizonyultunk, mint a neander-v�lgyi vet�lyt�rsaink akik 50-ezer �vvel ezel�tt teljesen elt�ntek. A mi fajt�nk kiszor�totta �ket. Ezt nem �gy kell elk�bzelni, hogy a mi t�pusunk hord�i �sszefogtak a neanderv�lgyi hord�k ellen, hanem �gy,hogy a hord�k �lland�an k�zd�ttek egym�ssal az �lelem�rt f�ggetlen�l att�l, milyen hord�k tal�lkoztak egym�ssal. A Neanderv�lgyi faj fokozatosan maradt alul a versenyben. Fejl�d�se le�llt, mert nem hatott r� evoluci�s hajt�er�. L�nyeg�ben a semmib�l t�nt el� a neanderv�lgyit kiszor�t� mai ember. Ez a forma genetikailag nem a neanderv�lgyit�l sz�rmazik - nem annak a tov�bb fejl�d�se, hanem a neanderv�lgyi �s�t�l a homo erectust�l sz�rmazhat. Ami k�l�n�ss� teszi a dolgot, hogy egy id�ben h�rom emberfajnak kellett volna l�teznie a f�ld�n ami csak elk�l�n�lt form�kn�l lehets�ges, �s ezek egy helyen �s egy id�ben �ltek. Neanderv�lgyi tulajdons�gok f�leg a kauk�zusi azaz feh�r raszt�pusban megjelennek, ez�rt, ha nem is sz�rmazik a mai ember a neanderv�lgyit�l genetikailag vele kompatibilis, azaz el�fordulhatott az embert�pusok k�z�tti fajta kevered�s, �s val�sz�n�, hogy a k�l�nb�z� kor� �s fejletts�gi fok� emberi form�k k�z�tt nincs �les genetikai hat�r. Maga a neanderv�lgyi feh�rb�r� emberfajta volt, �s sokkal sz�r�sebb, mint az �t kiszor�t� afrikai rokonai. Ez azonban m�g nem teszi kev�sb� rejt�lyess� a mai ember megjelen�s�t. Mintegy 100 ezer �ve m�r l�tezik a homo sapiens sapiens

A fejl�d�s f� szintere v�ltozatlanul Afrika. Afrik�ban jelenik meg a mai ember a Homo sapiens sapiens, 100 ezer �ve. M�g a fagyos j�gkorszaki �letk�r�lm�nyekhez jobban alkalmazkodtak a nagytest� �s nagy orr� neanderv�lgyiek addig vannak olyan ter�letek amelyeken a homo erectusb�l az uralkod� neanderv�lgyiek �rny�k�ban kifejl�dhetett az emberi faj. Ilyen lehet p�ld�ul a kev�ss� kutatott kalah�ri vid�ke, amelyen a kisebb termet� homo erectus �letk�pesebb lehetett, mint a nagyobb m�ret� neanderv�lgyi. A ter�let k�zel is van a mai ember els� megtal�l�si hely�hez, �s ma is kistermet� n�pess�g a busmanok lakj�k. Az ember k�zvetlen el�dei kistermet� k�lsej�kben a busmanokhoz hasonl� l�nyek lehettek ebben az esetben. Ami m�gis rejt�lyess� teszi a neanderv�lgyi elt�n�s�t, hogy mikor kihalt 50 ezer �ve, m�g jav�ban tartott a legut�bbi j�gkorszak. Mik�nt szorithatta ki a sokkal kev�sb� hidegt�r� afrikai eredet� ember?

A hi�nyos leletanyag a nagyfok� bizonytalans�g miatt az sincs kiz�rva, hogy az emberi faj mesters�ges hat�sra emelkedett ki, tette meg az ut�ls� nagy l�p�st.- Ez a k�ls� hat�s egy f�ld�nkiv�li �rtelmes faj beavatkoz�sa. Minden esetre a t�ma m�g sok kutatni val�t tartalmaz annak ellen�re, hogy nemr�giben m�g azt gondoltuk mindent tudunk az ember eredet�r�l, �s �pp a legut�ls� l�p�st fedi a legnagyobb hom�ly.

Az emberi faj fejl�d�s�nek korl�tai �s perspectiv�i: Az emberi faj kialakul�s�nak f� genetikai v�ltoz�sai a felegynesed�s, k�tl�bon j�r�s, a k�z felszabadul�sa, munkav�gz�re szersz�mok k�sz�t�sre �s haszn�lata, az arckoponya m�ret�nek az agykopony�hoz k�pesti cs�kken�se. Az agy t�rfogat�nat �s bar�zd�lts�g�nak n�veked�se. Ez ut�bbi sor�n m�g a csimp�nz agya 300 cm3 az australopithecus� kb 600 cm3 a homo erectus� 750-1200 cm3 a neanderv�lgyi� 1600-2000 cm3 addig az ember� �tlag 1350 cm3 t�rfogat�.Ez az �rt�k az ember eset�ben is el�g nagy fajon bel�li sz�r�st mutat - 700-2000 cm3 k�z�tt. Bizonyos rasztipusokn�l, ausztr�l bensz�l�ttek, p�pu�k enn�l kisebb �tlag �rt�ket tal�lunk, de nincs egyenes �sszef�gg�s az agy m�rete �s a szellemi k�pess�gek k�z�tt. Kiv�ll� elm�k rendelkeztek �tlag alatti m�ret� aggyal �s kiv�teles m�ret� agya is lehet ak�r gyengeelm�j�nek is. Ami az emberi faj sz�m�ra a legnagyobb pozitivum a fejlett agy, egyszersmind biol�giai korl�t is, a nagym�ret� koponya miatt. Az emberi csecsem� korasz�l�tt mert egy kifejlettebb emberi l�ny nem tudna megsz�letni. Ez azonban sokkal gondosabb ut�d�pol�st ig�nyel t�bbek k�z�tt azt, hogy az anyai test k�zvetlen�l tudja melegen tartani a magzatot, mind a kett�j�knek sz�rtelennek kell lenni�k. A tagolt emberi besz�d elsaj�t�t�s�hoz is a legkedvez�bb id�szak a csecsem�kor kisgyerek kor, mikor az agy s�lya a test t�meg�hez m�rten a legnagyobb. Az embern�l jelenkorban is megf�gyelhet� biol�giai v�ltoz�s a testmagass�g n�veked�se is. A legt�bb popul�ci�ban, f�leg a j�l�ti t�rsadalmakban, de ez a fejl�d�s folyamatos volt. ugyancsak folyamatosan n�vekedett az emberis�g �tlag �letkora �s folyamatosan k�s�bbre t�l�dott az ivar�retts�gi kor, n�vekedett az ivad�kgondoz�s ideje. Ez ut�bbi tendencia jelenleg ellent�tesen �rv�nyes�l f�leg a fejletlenebb kult�r�j� k�z�ss�gekben. A mai ember neanderv�lgyihez k�pest satnya t�r�keny l�ny, m�gis az �rtelme r�v�n hamar kiirtotta - vagy ink�bb kiszor�totta a neanderv�lgyit az �l�helyeir�l., mintegy �tvenezer �ven �t p�rhuzamosan �ltek a f�ld�n, m�g v�g�l 50 ezer �ve a neanderv�lgyi teljesen elt�nt.( Van olyan lel�hely melyn�l a mai ember �s a neanderv�lgyiek egym�s mellett �l�s�nek lehet�nk tan�i.) Az els� emberi tipusok feket�k voltak, azaz mindanyiunknak az �sei n�gerek voltak �s csak viszonylag k�s�n jelent meg, a m�rs�kelt �vi ter�letek megh�d�t�sa ut�n a feh�r b�rsz�n, �s a k�l�nb�z� �tmenetek. Az emberi faj t�rt�net�nek els� sz�zezer �ve k�s�i paleolitikum,a mezolitikum �s korai neolitikum, �gysz�lv�n teljesen ismeretlen sz�munkra. Ebben a korokban keletkeztek a k�l�nb�z� emberi rasszok egy viszonylag kicsiny n�pess�g mellett. Mivel a teljesen elk�l�n�lt fajfejl�d�snek gyakorlatilag soha nem voltak meg a felt�telei, az eg�sz emberis�g egyetlen egy, genetikailag kompatibilis fajt k�pez, �s feltehet�leg, a k�l�nb�z� fejletts�g� emberel�d�k k�z�tt is - homo erectus /neanderv�lgyi homo erectus - mai ember is fokozatos lehetett az �tmenet. A mai ember tulajdons�gai r�v�n ker�lt t�ls�lyba, a fejletlenebb, mint�k a szaporod�s norm�l folyamataiban �s a k�l�nb�z� embercsapatok harcaiban egyar�nt vesztesek lettek. Az emberi faj fejl�d�s�t folyamatosan �letben tarja a fajon bel�li egyedek �s csoportok k�z�tti bels� verseny. Ez a verseny nem rosz, b�n�s dolog, hanem hasznos �s sz�ks�ges, csak az k�rd�s hogy az egyes emberek �s csoportok, milyen eszk�z�ket haszn�lnak ebben a versenyben. A modern korban a vagyoni k�l�nbs�gek megjelen�s�vel, �s az orvostudom�ny fejl�d�s�vel a biologiai kiv�laszt�d�s szerepe, f�leg a legfejlettebb eur�pai n�pess�gben, jelent�sen cs�kkent, hely�t a t�rsadalmi kiv�laszt�d�s vette �t. F�l�, hogy a tudom�ny, �s a p�nz a j�v�ben m�gink�bb fel fogja bor�tani a term�szetes fejl�d�s rendj�t, kl�nozott �s mesters�gesen l�trehozott embert�p�sok jelenhetnek meg, melynek bel�thatatlan k�vetkezm�nyei lehetnek. Az emberi faj �let�ben a bi�logiai fejl�d�s hely�be jelenleg a tudati fejl�d�s l�pett, amelynek visszahat�sa van a biologiai tulajdons�gainkra is. A nagy k�rd�s l�nyeg�ben az, hogy ez a tudati fejl�d�s olyan szintre jut-e, hogy elker�lj�k a tudom�nnyal val� vissza�l�s vesz�lyeit.