Atlantisz

Az Atlantisz nev� els�llyedt kontinens m�g ma is a vil�g egyik legnagyobb rejt�lye. Majd mindenki hallott m�r Atlantisz elt�n�s�r�l, de vajon l�tezett-e egy�ltal�n ? Az Atlanti-�ce�n vagy pedig a F�ldk�zi-tenger egyik szigete volt ? Afrik�hoz, Amerik�hoz vagy Eur�p�hoz tartozott ? Sok te�ria sz�letett err�l, �s sok helyen kerest�k nyomait.

Soha nem kezd�d�tt volna el a kutat�s, ha a g�r�g filoz�fus, Plat�n (kb. Kr. e. 427-347) nem mes�li el a t�rt�net�t k�t dial�gus�ban, a Timaioszban �s a Kritiaszban. Plat�n g�r�g filoz�fus le�r�sa Atlantisz t�nd�kl�s�r�l �s buk�s�r�l k�zel 2000 k�nyvet ihletett �s megsz�ml�lhatatlan �vnyi kutat�st �szt�nz�tt. �s b�r t�bb mint 40 helysz�n mer�lt fel e legend�s ut�pia kapcs�n, m�g arra sincs bizony�t�k, hogy egy�ltal�n l�tezett…

Plat�n szerint Atlantisz egy �ri�si sziget volt, nagyobb, mint Kis�zsia �s L�bia egy�ttv�ve. H�rakl�sz oszlopain (Gibralt�ri-szoros) t�l fek�dt, egy kisebb szigetekb�l �ll� szigetvil�g alatt. Kb. 9000 �vvel Szol�n (Kr. e. kb. 640-559) el�tt Atlantisz hatalmas kir�lys�g volt, fejlett civiliz�ci�val �s ide�lis politikai berendezked�ssel. Amikor moh� �s agressz�v birodalomm� v�lt, az istenek parancs�ra el�nt�tte a tenger…

Plat�n mes�je Kritiaszt�l sz�rmazik, aki t�z�ves kor�ban a 90 �ves nagyapj�t�l hallotta, akinek szint�n a nagyapja mes�lte. Az �kapa Szol�n elbesz�l�s�b�l ismerte a t�rt�netet, aki Egyiptomban Szaisz papjait�l hallotta. Plat�n azonban nem k�lt� volt, hanem filoz�fus, aki a t�rt�netet mor�lis mondanival�val fejezte be. Mennyiben felel meg Atlantisz Plat�n le�r�s�nak, �s milyen bizony�t�kok maradtak fenn, amelyek a l�tez�s�t al�t�masztj�k ?

Ha eltekint�nk Plat�n kieg�sz�t�seit�l, pl. Atlantisz politikai berendezked�s�r�l, amelyet perzsa mint�ra k�pzelt el, a k�vetkez� k�p t�rul el�nk, l�tezett valaha egy hatalmas, fejlett civiliz�ci�val rendelkez� sziget, amely, eltekintve n�h�ny bet�jolatlan z�tonyt�l az Atlanti-�ce�n m�ly�n, nyomtalanul elt�nt. Val�ban ez t�rt�nt ? Plat�n el�tt egyetlen t�rt�net�r� sem eml�ti Atlantiszt, m�g a g�r�g H�rodotosz (Kr. e. kb. 484-420) sem, aki pedig megk�rdezte Szaisz papjait. Ha a sziget a val�s�gban is l�tezett volna, a papok biztosan elmondt�k volna t�rt�net�t H�rodotosznak…